Maslow piramis, avagy a szükséglet hierarchia

A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti.

forrás: kaizen blog, ektf.hu

Johari ablak

Tovább az Én útján.

Mint az ábrán is láthatjuk a Johari ablak a személyiséget, négy nagy területre osztja aszerint, hogy a személy és/vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri. A területek a következők:

• Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek.
• Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért.
• Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában.
• Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mink, sem mások nincsenek tisztában.

(Rudas, 2001)

Természetesen ennek a négy területnek a határai rugalmasak. Megváltoztathatóságuk egyrészt függ a helyzettől. Hiszen nyilvánvaló, hogy más tulajdonságokat veszek észre magamban, vagy engedek meg másoknak, hogy észleljenek a társas szituációtól függően. Másrészt függ a személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől is. Harmadrészt függ a személy korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalataitól is. Negyedrészt függ a személyiségtől is, hogy melyik terület mekkora. A személyiségfejlesztés célja, a nyílt terület megnövelése, ami természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár együtt (Rudas, 2001).

forrás: ektf.hu

Az én

Az emberi létben, kommunikációban, mindig jelen voltak a játszmák.

Tranzakció analízis

Kb. 1,5 éves kor után (normál pszichomotoros fejlődés esetén) az én három résszel rendelkezik.

Az első én rész: a szülői rész: gondoskodó, dédelgető, de kritikus.

A második rész: felnőtt rész: száraz érzelem mentes állapot, itt és most.

A harmadik rész: a gyermeki rész: alkalmazkodó, elfogadja amit közvetítenek felé, dédelgetésre vágyó, alárendelt státusz.

Mi mindannyian e három szerep szerint éljük életünket, ki-be ugrálunk a szerepekbe.

Életprogramok--> a szülőktől kapott minták, programok.

Négy féle életpozíció, olyan hiedelem, amit valaki saját ill. mások az élet értékeire vonatkozóan kialakított magában.

Én OKé-Te nem OKé. "menj el , nem kellesz"

Én OKé-Te OKé. Együttműködő, "menjünk együtt előre"

Én nem OKé- Te nem OKé. Belenyugvó "az élet nem ér semmit, nem tudom hová mehetnék"

Én nem OKé- Te OKé. Alávetett háttérbe húzódó " Nem kellek ide, elmegyek"